Barion Pixel

Akupresszúra és akupunktúra szavak eredete

Az akupresszúra szó a latin acus = hegy, pont és a pressum = nyomni szavakból keletkezett.

 Az akupresszúra egyszerűen lefordítva pontnyomást jelent. 

Az akupunktúra latin a pungere = szúrni szót tartalmazza. Ennek megfelelően pontszúrást vagy tűszúrást jelent. 

Az akupresszúrának és az akupunktúrának közös a története. Mindkét gyógymód a kínai gyógy-masszázs és a kínai energiatan évezredes tradícióin fejlődött ki. Az akupresszúrában a test saját energiáit az ujjak nyomásával befolyásoljuk. 

Akupunktúra akupresszúra

Ezzel szemben az akupunktúra a test felületén, a 12 meridiánon és 2 vezetéken levő több száz energiapontnak finom tűkkel (arany-, ezüst- vagy acél) való ingerléséből áll. Míg a tűkezelés speciális ismereteket igényel, amellett pontosan kell ismerni az energiapontokat, azok elhelyezkedését, hatásukat, addig az akupresszúrát könnyű megtanulni. 

Ez a gyógymód, mint a kínai évezredes népi gyógyászat része minden kínai számára öngyógyító módszerként ismeretes.

Az akupresszúra és az akupunktúra történetét ötezer éves régészeti leletek dokumentálják. Az időszámításunk előtti 6. századból származó feljegyzések olyan elveket tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek. 

Az energiapontok rendszere és az energiák irányításának a módszere alapvetően nem változott, de a gyógymód filozófiai alapjait a mindenkori kulturális fejlődés határozta meg.

Ősi kínai tudomány

A kínai tudomány útja Európába

Kína története és kultúrája az európai ember számára sokáig sok titokzatosságot rejtett. 

Először a XVII. században hoztak hírt a kínai kultúráról az onnan hazatérő misszionáriusok. Azokat, akik azután Európában kínai medicina szerint kezelték a betegeket, pl. ujjnyomással, masszázzsal vagy tűszúrással, nem vették komolyan. 

A kínai kezelési módszereket elavultnak minősítették, noha a kínaiak az európaiaknál sokkal korábban találták fel a porcelánt, a papírt, a könyvnyomtatást és a puskaport (a kínaiak évezredek óta használják) és annak ellenére, hogy a kínai medicina módszerei a gyakorlatban évezredek óta beváltak.

 

Először egy francia diplomata, Soulié de Morant írt egy könyvet az akupunktúráról 1939-ben, miután évekig Kínában élt. 

Ebben a könyvben Európában elsőként mutatta be ezt a gyógymódot, mint igen fejlett kezelési módszert. Az akupunktúra és az akupresszúra európai elterjedését leginkább az, gátolta, hogy a vele kapcsolatos szemléletmódot az igen nagy kulturális különbség miatt az európaiak misztikusnak tekintették. 

E gyógymódok iránti kétkedést a nyelvi nehézségek és a fordítási hibák is erősítették, ugyanis a kínai (mandarin) nyelv merőben eltér az európai, latin nyelvcsaládoktól.

akupresszúra akupunktúra kínai kultúra

Az ősi kínai kultúra

A kínaiaknak sajátos elképzelésük volt az életről, a természetről, egészségről, betegségről, az emberről és a világmindenségről.

Ez a hitvilág európaiak számára merőben eltérő lehet. 

A nyugati hitvilág aköré épül, hogy csak azt higgyük el, amit a tudomány be tud bizonyítani, és nem vesszük észre, hogy a természet és a világmindenség törvényei függetlenek attól, hogy mi fel tudjuk-e őket fogni vagy sem.

A természettudományos gondolkodáshoz kötődve szabad szemmel nézve hihetetlen, hogy a láb nagyujján levő pontnak mi köze van a hasnyálmirigyhez – különösen, ha belegondolunk, hogy az adott pont és az adott szerv (vagy szervrendszer) semmilyen érzékelhető összefüggésben nincs egymással. 

Megszoktuk, hogy az emberi testet anyagnak tekintsük, míg a kínai gyógyászat elsősorban egy energiarendszert lát benne, amely egymással szemben ható és egymást kiegészítő erőkből áll, amelyeket egyensúlyban kell tartani. Ha ezt megértjük, akkor kiderül, hogy az akupresszúrában nincs semmi titokzatosság.

akupresszúra akupunktrúra Ősi kínai orvoslás

Az ősi gyógymód és a modern nyugat

A természetes gyógymódok, a pusztító betegségek, valamint a betegségek megelőzésének az újrafelfedezése előtérbe hozta a távol-keleti gyógymódokat a nyugati kultúrában. Tudósok kezdtek kísérletezni az addig kuruzslásnak gondolt módszerekkel.

Meghökkentő eredményeket produkálva ezzel.

Szenzációs eredmények hívták fel a figyelmet az akupunktúrára. 1971-ben a New York Times egyik munkatársa Kínában töltött ideje alatt, vakbélgyulladás miatt már majdnem életét vesztette.

Végső esélyként egy pekingi kórházban kért segítséget. Megdöbbenve tapasztalta, hogy a műtét alatt (mely sikeres volt és megmenekült az élete) akupunktúra segítségével érzéstelenítették és a beavatkozás fájdalommentes volt számára.

Ausztriában az akupunktúra egyszeriben széles nyilvánosság előtt közismertté vált, amikor 1972-ben egy asszonynak tűszúrásos érzéstelenítésben fájdalommentesen kivették a manduláit. Manapság az akupunktúrával előállított érzéstelenségben végzett műtétek nem mennek ritkaságszámba.

Első sorban Mao Zedong érdeme, hogy a kínai medicina módszerei újból ismeretessé váltak. 

Ő hívta fel a figyelmet arra 1958-ban, hogy „a kínai orvostudomány és farmakológia (gyógyszertan) gazdag kincsestár és törekedni kell ennek megismerésére és továbbfejlesztésére”. 

Manapság a kínai gyógyászat bíztató kapcsolatot jelent a modern orvostudomány és a tradicionális gyógyászat között. Kívánatos, hogy az európai orvoslás és a természetgyógyászat megtalálja az együttműködés formáit és annak módját, egymást kiegészítsék, mert ennek mindenki, orvos és beteg egyaránt hasznát látná.

További hasznos tartalmak

Tudatosság

Mi tudatosság és mi NEM az

A tudatosság alapjai Csakúgy, ahogy a helyes étkezéssel és mozgással a testedet tartod karban, az elméd és érzéseid is odafigyelést igényelnek. Ha úgy vesszük, a

Tovább olvasom »
Elite Habit